Eredete és elterjedtsége
Származása bizonytalan. Egyesek neve után portugál eredetűnek, míg mások osztrák származásúnak tartják. A legnépszerűbb történet szerint az első tőkéket az osztrák Baron von Fries hozta a portugáliai Oportóból, Vöslau (Alsó-Ausztria) melleti birtokára 1772-ben. Innen került át Magyarországra, ahol a bogyók hamvaskék színe miatt kapta a kékoportó nevet. A szőlészek a fajta külső jegyei alapján, a természetes rendszerezés szerint a keleti változatcsoportba sorolják.
Ausztriában már a 19. században igen elterjedt volt; onnan vitték a szőlőtőkéket Németországba, ahol az 1970-es éveket jellemző „vörösbor-boom” idején vált igazán népszerűvé. Ma a Rheinhessen és Palatinate borvidékeken, 4 980 hektáron, a teljes termőterületek 4.8% án termelik.
Az oportót Magyarország legtöbb vörösbor-termelő borvidékén megtaláljuk. Jellemzően az egri, a szekszárdi, a hajós-bajai borvidékeken terem, de önálló fajtaként a Villány–Siklósi borvidéken vált ismert és keresett márkává. Mintegy másfél ezer hektáron termelik, főleg az ország délnyugati részén.
Egri Bikavér
Előállításakor a különböző szőlőfajtákból készített borokat házasítják. Régebben a kadarka egyik nemes változata, a lúdtalpú adta az alapot, ezt házasították az oportó, a cabernet és néha a merlot fajták borával. Sőt: a kis mennyiségben termelt ottonel muskotály illatos borát is felhasználták. A ma érvényben lévő Egri Bikavér Szabályzat szerint az Egri Bikavér olyan borházasítás, amelynek nem lehet fajtajellege. Készítéséhez a következő szőlőfajták boraiból kell minimum hármat felhasználni: kadarka, kékfrankos, cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, portugieser (régebben kékoportó), pinot noir, blauburger, kékmedoc és zweigelt. A bikavér borokat az előírásnak megfelelően legalább egy évig kell fahordóban érlelni. A 2002-es évjárat óta egy új minőségi kategória is létezik: az Egri Bikavér Superior. Ezt a bort a fent említett 10 szőlőfajtából legalább négynek a borát házasítva kell elkészíteni. Csak a szüret utáni második évben hozható forgalomba. Általában vad- és marhahúsból készült, fűszeres ételekhez ajánlják, 16-18 °C hőmérsékleten való fogyasztásra.Kékfrankos
Előállításakor a különböző szőlőfajtákból készített borokat házasítják. Régebben a kadarka egyik nemes változata, a lúdtalpú adta az alapot, ezt házasították az oportó, a cabernet és néha a merlot fajták borával. Sőt: a kis mennyiségben termelt ottonel muskotály illatos borát is felhasználták. A ma érvényben lévő Egri Bikavér Szabályzat szerint az Egri Bikavér olyan borházasítás, amelynek nem lehet fajtajellege. Készítéséhez a következő szőlőfajták boraiból kell minimum hármat felhasználni: kadarka, kékfrankos, cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, portugieser (régebben kékoportó), pinot noir, blauburger, kékmedoc és zweigelt. A bikavér borokat az előírásnak megfelelően legalább egy évig kell fahordóban érlelni. A 2002-es évjárat óta egy új minőségi kategória is létezik: az Egri Bikavér Superior. Ezt a bort a fent említett 10 szőlőfajtából legalább négynek a borát házasítva kell elkészíteni. Csak a szüret utáni második évben hozható forgalomba. Általában vad- és marhahúsból készült, fűszeres ételekhez ajánlják, 16-18 °C hőmérsékleten való fogyasztásra.Kapcsolat
Elérhetőségünk: info@kekoporto.hu
Források: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kékfrankos
http://hu.wikipedia.org/wiki/Egri_bikavér
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kékoportó